☼ Schnuckiblog™ ☼

Ma a 8.30sal mentem be a városba, és tegnap gondoltam, de jó, aludhatok másfél órával tovább. Hát hogyne. A Nick tenap teljesen kiakasztott, írta este hogy elmegy a haverjaival bulizni, pedig mondjuk jó lett volna begbeszélni a dolgokat. De hát ha nem, akkor nem. Nekem mindegy, csinál amit akar, gondoltam tegnap este. De nagyon rossz érzésem volt. Aztán jött az SMS, hogy ő senkivel nem tud normálisan beszélgetni, senki nem érti meg, neki nincsenek barátai, és hogy különben is, ő csak saját magában bízik meg. Utána írta hogy szeret. Én meg (mivel ez hajnalban volt, kicsit félálomban) válaszoltam neki, mondtam neki, hogy mindent tönkretesz, amit eddig együtt összeraktunk. Na mindegy. Visszafeküdtem aludni, azt hittem, hogy már lenyugszik, de nem hívott, kinyomtam és még vagy 5 SMS-t írt, és leoltottam, hogy aludnom kell. Elfelejtette, hogy szombaton suli van még. Reggel ezt megírtam neki, és bocsánatot kért. Na mindegy, szerintem hulla részeg volt tegnap este, sőt, 1-2 joint is simán elm...

Elegem van a hülyeségeiből abból hogy baromságok miatt veszik össze velem. Sajnálom hogy nem tudok olyan lenni mint egy "igazi" barátnő mert fasztudja hány ezer kilóméterre lakunk egymástól... elegem van ebből az egészből. Szeretem de nem tudom hogy mi lesz ennek a vége, és félek, hogy elszakadunk egymástól. Jövő héttől meg kicsit félek, mert nem vagyok benne 100°ig biztos hogy akarom-e látni vagy nem, nem tudom. Először kitalálja hogy van valakim, ami nem igaz. Most meg ez. Lassan olyan érzésem van, hogy csak meg akar tőlem szabadulni. De akkor miért mondja mindig hogy szeret?? Komolyan kész. Ma meg anyu kérdezi hogy mi bajom van. Mondtam hogy semmi, inkább nem mondom el neki, mert megint kiakad, hogy mi a fasznak veszekszünk, akkor ne beszéljünk egymással. Ja ez tényleg nagy segítség lenne, ezért inkább nem mondok semmit. Elegem van mindenből. Ja és ma írtam a Nicknek, hogy ha lehet legyen online mert szeretném megbeszélni vele a tegnapit. Erre mivan? Jah bocs nem, mert bul...

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))

Tegnap olyan jó csend volt a Didiék nélkül... Ma meg megin a "Jaj nemár" meg a "Mivaaaaaaan?!" ment. Elegem van belőlük. De nagyon. Meg azokból akik nyalnak, aztán meg hátba döfnek. ---> Jah és hogy lehet így beszélni egy tanárral ?!?! Na mindegy. Megvan a tpo meg a fűző. A top rettenetes, anyuék, amíg nem látták, azt mondták, hogy csak felfújom a dolgot. Hát nem. Ezzel már nem lehet semmit sem csinálni, kicsit furi, ez van és kész. A fűző viszont szép :) A világ legeszebbje! És tök jól néz ki a kosztümmel. Még nekem is tetszik, pedig nagyon válogatós vagyok! :) Most megyek tanulni. :S Holnap doki :S Ma volt a suliban Kiss Ádám stand up comedy-je.... Azért jó vicc volt :)

Az idei tanév utolsó hetébe kezdtünk bele. Ez valamiért olyan mérhetetlen örömet ad... Már csak 4 nap (szombattal együtt 5) és szünet!!! Vasárnap jönnek unokahugik, itt lesznek keddig, akkor hazamennek, hogy szerdán díszíthessenek karácsonyfát. Meg miis takarítunk, meg csomagolunk, sütünk-főzünk és fát díszítünk (és ordibálunk meg veszekedünk, mint minden évben). Amúgy az utóbbi időben apuval mindig veszekszünk. Kicsit irritál, hogy sokszor olyan kijelentései vannak, ami sértő. Rám nézve. Én meg sajna, olyan vagyok, hogy megvédem magam. És ilyenkor jön az, hogy kis hülye, taknyos kölyök, fogjad be a szádat, hogy mersz... etc etc. Nem csak ő stresszes, elhiszem, hogy nehéz. Nem, TUDOM hogy nehéz, mert én is itthon lakom, belelátok a dolgokba. De nekem sem könnyebb. Igaz, én "csak" tanulok, mint ahogy a Poros tanárnő mondaná... Ebben az évben dől el az egész életem és sajna semmiben nem vagyok biztos. Még abban sem, hogy lesz-e egyáltalán holnap... Ráadásul minél hamarabb szere...