☼ Schnuckiblog™ ☼

Lassan kezdnek rajtam mutatkozni a kimerültség jelei. Egy kicsit sok ez a mindenféle, ami most van. Ráadásul úgy nézek ki, mint egy hulla, akkora karikák vannak a szemem alatt, hogy majd' sírva fakadok ha belenézek a tükörbe. Ráadásul voltam konzultáción és nem nagyon jártam sikerrel. 3 hét, annyi az össz-vissz időm, ami nem lenne olyan rossz, ha tetszene a konzulensemnek amit írok. De nem, és akkor meg feleslegesen dolgozom. Remélem amit most kezdtem el, az nem lesz rossz, holnap még írok hozzá és elküldöm neki. De benne van a pakliban hogy nem fog menni, bár erre egyenlőre még gondolni sem merek, elhatároztam hogy kihajtom magamból a maximumot, csak most érzem, hogy kezdem a határokat feszegetni. Majd kialakul. De úgy érzem hogy képes vagyok rá! Csak néha kicsit meginog a magamba vetett hitem :S Pedig tényleg igyekszem, a szakdolgozat mellett, csinálom amit kell, bejárok órákra stb. De nem gondoltam volna hogy ennyire nehéz lesz, és akkora megfelelési vágyam van, hogy azt szavakb...