Gondolatok
Olyan rossz.. a múltkori eset után valahogy nem találom a helyem. Sem önmagam. Néha simán ki tudok kapcsolni, nem foglalkozni a dologgal, van, amikor viszont csak és kizárólag ezen kattogok. Petinek már lassan nem is merek semmit mondani, mert hullámokban jön rám vagy dühroham, vagy szeretethiány. És ezt így igazából nem tudom hova tenni. Rettenetesen zavar az, hogy a bizalom a részemről kb. nullán van. Így nagyon nehéz bármit is kezdeni magunkkal. Lehet, hogy ő nem érzi, mert (én hülye) igyekszem eltitkolni, már ha a fent említett rohamaim nem jönnek elő persze. Igazából fogalmam sincsen, hogy mit kellene tennem.. eddig ha valami bántott, akkor megbeszéltem azzal, akivel kellett. De a Petivel erről már nincs kedvem beszélni. Arra gondolok néha, hogy lehet, hogy túl lazán vettem a dolgot. Semmi kedvem őt ellenőrizgetni, de ha nullán áll a bizalmi szintem, akkor nem tudom, hogy mit higgyek. Bízzak? Vagy ne bízzak? Megcsalt? Vagy tényleg nem? Hiába mondja hogy nem... ezt vagy elhiszem...