☼ Schnuckiblog™ ☼

Azt hittem hogy lesz egy nyugis hétvégém/hétvégénk. Minden normálisan indult, anyu takarít, apu rakodik, tesóm melózik én meg tanulok. Erre csörög anyu mobilja, papa telefonált, hogy megint gáz van azokkal a gyökerekkel. A 3 nagybátyámról van szó, az idióta hülye alkeszokról. Mindegyik egy segg, bár ne lennének. A nagyszüleimet teljesen kikészítik, szegényeim amúgy is tök betegek, meg minden bajuk van, erre még ezek a hülyék is rátesznek egy nagy lapáttal a dolgokra. Rohadnának meg. Persze egyik sem dolgozik, de azt elvárják, hogy a hűtő mindig tele legyen, legyen meleg kaja, fűtés meg egyáltalán lakás, szoba meg mindenféle komfort. És a legrosszabb, hogy mindegyik tök jó szakember, de nem tudnak megmaradni egy helyen sem max. 1 hónapnál tovább, mert vagy baleset éri őket "véletlenül" vagy a második nap már tintásan mennek be. De a két 80éves nagyszülőm meg tartsa el a 40-50 éves felnőtteket... mikor alig van nyugdíj, a kis plusz amit kapnak, a betegápolási, de az egyik lököt...

Na végre, azt hittem már hogy soha nem lesz péntek délután. Annyira lassan telt el ez a nap is, hogy nagyon. Matek halál unalmas volt, nem volt a Leila, meg nem is értem amit most veszünk, úgyhogy halál unalmas volt. Meg a Büchler sem tud megcsinálni egy nyüves feladatot. De elvárná, hogy mi egyedül megcsináljuk. Nagyszerű. De azért érettségizzünk le. Viiiicces. Törin szegény Dalmi felelt, de 5öst kapott :)) Dupla irodalmon meg befejeztük Juhász Gyulát és meghallgattunk két verset Tóth Árpádtól. Olyan jó versei vannak... A fiúk meg akkora gyökerek.... a Zoli a folyosón olyan röhögőgörcsöt kapott, ezzel egyidejűleg mi is, mert ezt nem lehet nem hallani. :)) Elkezdtem olvasni a Niemandsblume c. könyvet (Árvácska) azt hittem hogy nem fogom érteni. De naná, hogy értem. Kicsit lassan megy, de majd csak végzek vele egyszer. Nem akarom elsietni, ki akarom élvezni, mert a könyv maga is nagyon jó. Magyarul. Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e olyan hatása, mintha magyarul olvasnám. Tegnap megint itt ...

Végre, már csak holnap és héTVége. Már alig várom, hogy még többet tanulhassak... :)) Juj ez még viccnek is rossz volt. Hm ma szinte fájok magamnak, lol. Tegnap végre vettem fülhallgatót és tudok zenét hallgatni a buszon, ami annyira de annyira jóóó! Basszus, annyi mindent akartam írni, egészen addig, amig le nem ültem blogolni. Most meg semmi nem jut eszembe. Ja, tegnap a tescoban megint rosszul lettem. Már sokadik alkalommal, és nem tudom, hogy ez miért van. Mindegy, hazajöttünk és utánna már jobb volt. Megettem vacsira majd' egy tubus majonézt :)) mmmmh yammiiiii :)) 4/5 lett a törim, annyira jó vagyok, hogy hűha! Eddig egész jó jegyeim vannak, kivéve a matekot, abból vagyok most per pillanat csak kettes. A többi 4-5. DE ha matekból meg lesz a kettes érettségi, akkor leszek ám igazán boldog. Sehova nem kell a matek, és elvileg az egyetemen sincs matekom, vagy asszem' max 1 szemeszterre. Jaj de jó lenne :)) Soha többet matek.... :)) Tanulnom kéne... de már elfáradtam. Annyi...

Elegem van a suliból, az egyedüllétből és abból, hogy korán sötétedik. Elegem van abból, hogy tél van, de nincs hó. Elegem van abból hogy napok óta rohadtul fáj a hasam. Viszont az osztályban vannak olyanok, akiket nagyon szeretek, a Nick is szeret engem és én is őt. Korábban tudok aludni menni, ha hamarabb lesz sötét. Hogy nincs hideg és hó, az végül is nem is olyan rossz, nem kell csizma. Viszont annak semmi pozitív oldalát nem találom, hogy fáj a hasam. Több bogyót pedig nem vehetek be mert akkor meg a gyomrom fog auázni :S Ma a suliban nem volt semmi, törin (milyen meglepő) nem kaptuk ki a dolit, mert "otthon hagyta" vagy "hazavitte" vagy mi. A kézrajzom mindkettő 4-4 lett, ami nem rossz, ahhoz képest, hogy nem tudok rajzolni :)) Tesin meglepő módon tesiztünk (kosár...fuiiii fuiiiii) de végre lesz jegyünk, és tovább szalagavatózhatunk. Go Go Girls Chicago: Hot Honey Rag ;) Irodalmon végre Juhász Gyula! De jó lenne érettségin ha netán összehasonlító elemzésben az...

Azt hiszem, hogy meghalok. Annyira fáj a hasam. hogy azt leképzelni is nehéz. Pedig elvileg pont most nem kéne fájnia. A gyógyszertől. De fáj, nem kicsit. Ráadásul úgy vannak a dolgok, hogy nem igazán értem. Sem így nem jó, sem úgy. Na mindegy, majd lesz valahogy, hiszen ez még csak az első hónap volt. Csak most meg annyira szarul vagyok, de már több bogyót (fájdalomcsillapítót) nem akarok bevenni, mert már ettem kettőt. Abból annyit nem is szabadna. Mindegy, ha fáj tovább, akkor nem fog édekelni. Az előbb egy csomót cseszekedtem hogy be tudjak lépni a bloggerre. Nemt'om hogy miért nem volt jó... Ma volt suli, halál unalmas, semmit nem csináltunk. Kikaptuk a nyelvtant, pont határon voltam, de így is 5ös lett szerencsére :)) Holnap írunk németből, lassan matek is lesz, a törit is szerintem kikapjuk. Lol. Törire kéne tanulni, de szerintem inkább lefekszem egyet szunyókálni, mert nincs kedvem tanulni. Ezért nagyon meg fogom szívni, de mindegy. Ráfogom arra, hogy nem vagyok jól. http:/...

Ez a 4 nap szép volt. Sajnos csak volt. Mielőtt jön, mindig annyira fel vagyok dobva, szeretek (nem csak akkor) a mának élni. És arra nem gondolok, hogy milyen érzés, mikor elmegy. Szívfacsaró. Fájdalmas. Néha annyira, hogy üvölteni tudnék. De nem teszem, inkább bemegyek a szobámba és pityergek egyedül. Hiába tudom, hogy "nemsokára" megint találkozunk, akkor meg mindig eszembe jut, hogy milyen jó is azoknak a pároknak, akik szinte minden nap láthatják egymást, vagy legalábbis nem távkapcsolatban vannak. Olyan sokszor gondoltam már arra, hogy milyen lenne, ha mégsem lenneez a kapcsolat, szakítanánk. Illetve én vele, mert ő velem biztos hogy nem fog. Hát én sem. Már a gondolattól is kiráz a hideg, hogy tudom, hogy ő nincs. Hiába nincs velem nap mint nap, akkor is, a tudat hogy van nekem, és én neki, és gondolunk egymásra és szeretjük egymást... annyira jó. Jaj istenem, megint mindjárt elkezdek sírni. Ráadásul kicsit lelkiismeretfurdalásom van, mert mivel itt volt a Nick, nem v...