☼ Schnuckiblog™ ☼

Tisztára úgy érzem magam, mint Bella a Twilight könyvekben, rágódok, hogy mit tegyek, hogy úgy legyen minden, ahogy a szüleim szeretnék, vagy úgy ahogyan én szeretném. A legjobb lenne mindkettőnek megfelelni, ami a német ösztöndíj lenne, vagy hogy kint tudjak tanulni, vagy legalább dolgozni. Inkább tanulni, apu vágya ez volt, és az hogy végezzem el a sulit. És ha mondanám, hogy ki szeretnék menni, nekem az fontosabb, akkor kijelenti majd, hogy egyetem után, diploma után azt teszek amit akarok. Addig nem, és akkor most 3 éven keresztül depis legyek?! Nem akarok nekik fájdalmat okozni, így is néha anyu tesz olyan kijelentéseket, hogyha én nem lennék, akkor már ő biztos hogy nem lenne. Na most ezek után hogyan közöljem, hogy mit szeretnék? Valójában a suli sem tetszik annyira, csak azért csinálom, mert nincs más. Ha tetszene, akkor 100% jobb jegyeim lennének... De úgy őszintén, mit csinálhatnék? Mást nem tanulok, ha erre azt hittem, hogy álom-szak, és nem az, akkor a többi sem jönne be. V...

Tegnap hazajöttem, mindenki mosolyog, meg minden, anyu még nem volt otthon. Ettem, meg fürödtem, utána tv-t néztem, apu elment anyuért (!) elvitte tesómat Kareszhoz. Mikor hazajött apu meg anya, akkor mosolygás, meg jókedv volt... Teljesen meghatódtam, anyut megkérdeztem, hogy kibékültek-e, és mondta hogy igen :) Szóval most egy ideig elvileg peace lesz itthon, de ez mindig így ment, hogy veszekednek, 2 hétig utána minden rendben, és megint kezdődik az egész elölről. Kerestem ma tetkókat, tesóm munkatársa be tud ajánlani egy sráchoz, aki olcsóbban meg tudja nekem csinálni :) Meg is találtam, még a Zoli is segített (köööööösziiiiiii) az is nagyon tetszett amit ő küldött, mert nagy és kék és 2 pillangó, de azt a lapockámra kellene tenni, oda meg nem tudom hogy oda akarom-e vagy sem. A virágot azt a kezemre, és vsz elsőnek az lesz, a csuklóm és a könyökhajlatom között :) Rózsaszín és nagyon szép. Januárban (ha olyan áron lesz) akkor meg is csináltatom. Holnap talizok Dalmival :)

Tegnap nem sikerült a fonetika :S Basszus, tanultam egy csomót, hétfőn visszamentem a koleszba, Hajnival szenvedtünk a tanulással, meg minden, és erre mi van?! Naná hogy olyan tételt húzok, amihez egy árva szót sem tudtam szólni. Rohadt dühös voltam, annyira leblokkoltam sztem. De a legdurvább, hogy tisztába sem voltam vele, hogy kb mi van abban a tételben, és még most sem nagyon tudom, pedig már megnéztem (Konsonantische Problemfälle, -ich und -ach Laute,Assimilation). Jól van, bőgtem, csapkolódtam és hisztiztem és jobb lett, utána beléptem Neptunra és felvettem a keddi vizsgát... Nem csak nekem nem sikerült amúgy, Betti, Bea és a Julcsi is jönnek, meg a Zoli még nem volt, uh leszünk egy páran. Ma meg, aludtam sokáig :) Aztán tanultam, és elmentem irodalomra, rögtön megkérdeztem, hogy megkapta-e a beadandómat, mondta hogy igen, szóval egy bazi nagy kő leesett a szívemről. Aztán kihúztam az Intermedialität: Literatur und andere Künste tételt :) Gyorsan végeztem az írással, én lettem az...

Reggel felkeltem,és rájöttem hogy még össze sem pakoltam, a ruháim szanaszét, semmi nincs a helyén... és ennek örömére visszaaludtam fél9ig. De nem baj, még így is készen lettem mindennel, apuék bevittek kocsival, mert vsz lekéstem volna a buszt. Aztán alig volt helyem, mire felértem a koleszba legalább 2× megfulladtam, a 106 lépcső megint csak betett xD De legalább nem vagyok egyedül, itt van a Hajni :) Remélem, hogy a holnapi meg a szerdai vizsga sikerülni fog... Tanultam egy csomót, de hát nemt'om. Tegnap Dalmival beszéltem, annyira jó volt :) ♥ Voltam az Institutban is... Persze naná, h nem tudtam oda leadni az anyagot ahova kellett volna, szóval a titkárságin odaadtam egy csajnak, azt mondta h felviszi. Remélem nem felejti el, mert ha igen, akkor megbukok... :S Semmi hangulatom nincs itt lenni, de jobb mint otthon... Anyut úgy sajnáltam ma, tök sokat késett a busza, nem tudom h beért-e időbe, vagy nem, meg ráadásul bérletet sem tudott venni.

Reggel felkelek, és legalább veszekednének...! De nem, csak ülnek egymás mellett mint két halloween tök, és nem szólnak egymáshoz, anya azért mert fél aputól, apu azért mert lesüt róla hogy élvezi ezt az egész helyzetet, hogy (szerinte) ural minket... Mmint ha ő rosszkedvű akkor mi sírunk. Hát nem, tudom hogy nem könnyű 3 nővel élni. De ő kitesz annyit mint mi 3man! Annyira beszélnék velük, de nem merek, apu még képes és kidob itthonról. Szerinte anya tehet arról hogy ilyen az életünk. Milyen? Nekem eddig semmi bajom nem volt az itthoni léttel. Apu tényleg úgy viselkedik, minta ő kiemelkedne közülünk és mi lennénk a nyominger pórnép. Kurva szarul esik! Minden nap bőgés, nekem is megvan a magam problémája, vizsgák, Dalmi is elmegy (aminek örülök, de közben mégsem) meg a Nick miatt is szenvedek... Komolyan, kész egyszerűen elegem van. Ráadásul most szerintem arról is én tehetek, hogy nem működik a számítógépünk, apu nem él nélküle. Szerintem lassan átveszi a gép a helyünket.