☼ Schnuckiblog™ ☼

Tegnap bementünk a Katival a mamiékhoz takarítani, mert ugye a nagynéném nem csinál semmit. Azt a retket ami ott volt...! Odamentünk kb. fél 9re és kettőig- fél 3ig csak a nagyszobát és a középső szobát tudtuk kitakarítani, meg a Kati ablakot mosott, meg ajtót. Ráadásul történt egy kis baleset... kint voltunk szőnyeget porolni és ahogy ütötte a szőnyeget, kicsúszott a kezéből a poroló (ami fém és fa nyele van) arcon talált, de szerencsére az ijedtségen kívül nagyobb bajom nem lett. Meg tegnap picit bedagadt a szám, de az már elmúlt, bár a bal szemem az még egy kicsit lila :Đ De sebaj, a szerencse hogy nem ért nagyobb baj, az cikibb lett volna ha rajtam van a szemüveg, vagy kitörik a fogam, vagy esetleg eltörik az orrom, bár azt kanállal vissza lehet tenni. Na, ma ugye a Kati meg vissza, befejezni a dolgokat, nekem viszont itthon kellett maradnom, mert főzök, aztán délután megyünk anyuért, bevásárolunk, hazajövünk aztán megyünk Polányba Döméékhez :) Pont jókor jött ez a kis baleset, bi...

Épp egy 1923-ban íródott könyvet olvasok Ibsenről, valójában a levelei vannak benne, az elején van egy kis életrajz összegzés. Találtam benne egy verset ami nagyon tetszik: "A nappali rémek, a lárma az élet nagy piacán -  fagyos borzongás kínjait ontja, zúdítja reám. Ám, hogyha a félős éjnek fátyolszárnya takar, sasmerészen száll föl lelkem,  újra mer, újra akar." /Henrik Ibsen/ Azt hiszem hogy tetszeni fog a könyv, remélem használni is tudom majd :) Isteni az illata!