Én nem tudom... Vahh

Tegnap veszekedtünk, és elég mérges voltam illetve még picit vagyok is. Még mindig az a szitu, hogy olvassa a blogomat. Oké, azért írom, akit érdekel olvassa, de fordítani nem fogok. De mondjuk a lényeg most nem ez. Elkezftünk tegnap beszélgetni, vagyís ő írt. És már ezzel kezdte. Én konkrétan nem szerettem volna tovább firtatni a dolgot, de ezek szerint ő igen. És valahogy mindig ide jutottunk vissza... Lehet hogy szerinte nem volt veszekedés, lehet hogy szerinte gyerekes vagyok, lehet hogy...lehet hogy... De sajnálom, tudja hogy ilyen vagyok, és kész. Itt a blogomban azt írtam amit akartam, most figyeljek oda, hogy juj nehogy megbántsam őt vagy valaki mást? Hát nem...!

Később meg kinybökte, hogy tudna jönni hétvégén az anyukája kocsijával. Első pillanatban mondtam neki, hogy jöjjön. Aztán meggondoltam magam, tanulni is kéne (bár már szépen haladok, de nincs igazi motivációm még), meg a Csajokkal is talizunk szombaton, és gondoltam, hogy a Nick nem jönne szívesen...Tudom, hogy neki ez nem jó, hogy nem ért semmit a dumcsiból, de most mi a fenét csináljak? Nem tudok 50felé szakadni.... :S

De jön, és örülök neki :) Majd még nem tudom, hogyan oldom meg, de megoldom. Mondhatni, kellemes teher :) És ha most olvassa és fordítja, akkor megint félre fogja érteni, és megint veszekedni fogunk... Muhaha. Hogy mikor jön, és meddig marad azt nem tudom, majd kiderül. Mondjuk nem igazán szeretem, ha ilyen spontán...

Most meg megyek angolra... Semmi kedvem bemenni, és semmit csinálni egész délután. Nem muszáj, de kell... Mmmmh...