Február

Te jó ég, megint elfelejtettem írni. Ilyenkor meg szedhetem össze a gondolataimat.

Az előző bejegyzésem óta lement a karácsony. Szép volt, hangulatos volt, élveztem minden pillanatát! Azért mégis az év egyik legszebb időszaka. Főleg azt szeretem, amikor kezd minden és mindenki ráhangolódni, még nincs karácsony, de már majdnem. Mindenki szatyrokkal mászkál, isteni illat van a városban, tömeg (amit egyébként nem szeretek, de ilyenkor igen). Igaz megbeszéltük a Petivel, hogy nem ajándékozunk, egymást legalábbis, mert egyrészt nem is tudjuk, hogy mit, másrészt kell pénz másra.

Miután lement a karácsony, dolgoztam két ünnep között, Peti itthon volt a kutyákkal. Eljött a szilveszter, itthon voltunk, játszottunk, sütöttünk, boroztunk, tök jó volt. Egészen addig, ameddig el nem jött az éjfél. Már akkor éreztem, hogy valami nem okés a gyomrommal,  mondtam is a Petinek, hogy kint maradok a nappaliban, közelebb legyek a budihoz, mert ez vagy így vagy úgy, de ki fog jönni. Hát kb. fél óra múlva ki is jött, meg megint és megint és megint.. lassan kezdtem magam nagyon rosszul érezni, szólnom kellett a Petinek, hogy jöjjön ki hozzám a nappaliba, mert nem vagyok jól.. aztán volt 2 alkalom, amikor mindenhonnan jött minden, természetesen egyszerre, és miután nagy nehezen vége lett, kiájultam a wc-ből. Mentőt kellett hívni, bevitt a kórházba, Peti végig velem volt, vettek vért, kaptam infúziót aztán kb. 3 óra múlva kiengedtek. Egy pár napig utána még elég ramatyul voltam, Peti 2-án még itthon maradt velem, mert féltem egyedül lenni. Háziorvos kiírt, bent mindenki cuki volt, hogy ameddig kell maradjak otthon, csak gyógyuljak meg.. hát ez valószínű, hogy kalici- vagy rota vírus volt, amitől sikeresen kiszáradtam. Kellett egy jó pár nap, hogy jobban legyek. Valószínű, hogy Polányból hoztam, 30-án tartottuk Zóri meg az én szülinapomat, és a Patrik előtte 1-2 nappal volt ilyen. Aztán talán én kaptam el a legjobban, meg a Niki és az apukája. Talán a gyerekek annyira nem is. De borzalmas volt. Szóval a 2018-as évemet a kórházban kezdtem. Nem éppen a legjobb évkezdés.

Visszamentem dolgozni, azzal vártak, hogy juhhu felújítják az épületet és február 5-ig az összes osztálynak ki kell költözni. Szóval a Gizussal ketten mint az őrültek nekiálltunk csomagolni, szortírozni, vitatkozni/veszekedni mindenkivel, hogy az érettséginél mire van szükség. Senki nem hiszi el, hogy ez mekkora dolog, megszervezni 2000 ember érettségijét. Még én se tudom.. csak mesélés alapján. Félek is tőle. Pláne, hogy átköltöztünk a Leier Center egyik új épületébe. 1000 m2 130 emberre. Igazából a hely tágas, elférünk, csak nyitott, így ha telefonálunk akkor lesz egy kisebb hangzavar. Mi még csak holnaptól leszünk ott, mert nekünk kellett a melóhoz hálózat, és a jelentkezőknek nem mondhattuk meg, hogy bocsi nem tudunk dolgozni, ne a héten jelentkezz. Szóval élesben holnaptól megy a dolog. Költözéskor egyébként eltűnt az egerem és összekarcolták a szép nagy monitorom. Szóval ja, még jó hogy én igyekeztem rájuk vigyázni. 

Ház megvan, jövő héten szerdán írjuk meg az adásvételi szerződést! Gorkíjvárosba költözünk, előre láthatólag május közepén, a mi lakásunkat meg megveszik. Peti fog a vevőkkel beszélni a héten, hogy indítani kellene a dolgot. :) Szóval boldogság van! A mi kis házikónk :) Olyan szép! Apu és anyu is megnézték, apunak szerkezetileg is bejött, szóval jó lesz. Kicsit sikerült alkudni, de csak minimálisat. Hitelt nem kell felvennünk, úgy néz ki :) Szóval most kb. minden szuper. Csak sokat dolgozunk. Petinek most a február húzós, nekem meg a május-június lesz a durva. 

De reméljük minden összejön, amit szeretnénk és terveztünk idénre.