Egy átlagos októberi nap

“Gondolkodom, tehát vagyok” - mondta Descartes a XVII. században.
“Gondolkodom, tehát itt vagyok” - mondta egy szovjet tudós a gulágon.
“Gondolkodom, tehát nem vagyok normális” - mondom én a XXI. század elején.
Csak keresgéltem, és találtam. Nagyon teteszik, és igaz... Sajnos a mai világban szinte mindenki kivétel nélkül dolgozik, mint az állat, az álmok, tervek eltűnnek, szertefoszlanak. Nyet. Más sincs, csak gürcölés, reggel felkelni, este hazajönni. Van amikor enni sincs ideje az embernek. Nemhogy enni. Semmi mást. És a párkapcsolatokról még nem szóltam semmit. Szerintem jobb is... Hiszen nekem "nincs is párkapcsolatom". Ezt megkaptam. Aki ebben nincs benne, nem tudhatja hogy milyen, és megmondom őszintén, nem is várom el, hogy megértsenek. Elég, ha én tudom hogy hülye vagyok. De a szerelmes ember mióta normális? Az elején is megírtam, aki gondolkodik, az nem normális. Akkor én duplán nem vagyok az, mert még szerelmes is vagyok.
Aztán meg mindenki hülyének néz, ha mondom, hogy óvakodjanak a távkapcsolattól. Ah, végülis ők tudják, én csak segíteni akartam, de ha azt hallom mindenhonnan hogy milyen hülye vagyok, akkor nem fogok segíteni. Majd megtapasztalják. A szerelmet nem tudják kierülni...
Ma elsőnek segítettem a Dalminak a rádióban, egy fél perces szöveget felmondtam. Hey nehezebb mint gondoltam és olyan szar, hogy visszahallottam a saját hangomat :))
A matekdoga hanyagolható volt, irodalmon meg Édes Annát néztünk. Nekünk van a világon a legédesebb magyartanárunk... :))
Lemondtam az Avont, és csütörtökön megyek dokihoz. :S Anya eljön velem, mert egyedül nem mernék odamenni.


♪♪ Racoon -- Love U more ♪♪

Clouds above go sailing by
I found my meaning in this life
clear white is flying in my eyes, underneath a blue, blue sky
The waves come rolling in with the tide.
I've been away too long and everyday I missed you more.
You look like you did before only prettier.
Everyday I love you more.

All the people rushing by, by, by
looking for meaning in this life so used up, and blinded by lies,
They're underneath the blue, blue sky
the way they seldom seem to smile
I don't know why.

'Cause I've been away too long and everyday
I missed you more.
You look like you did before, only prettier.
Everyday I love you more.
I love you more, everday I love you more, and more.

Cause I've been away too long and everyday I missed you more.
You look like you did before, only prettier.
And everyday I missed you more, and more and more and more and more.
I've been away too long
and everyday I missed you more
oh you look like you did before only prettier
everyday I love you more.
I love you more.
Everyday I love you more.
♥♥♥

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk