**********

Fáradt vagyok. Egész délelőtt azokat a rohadt töritételeket csináltam. De most legalább megvan mind a 20. Illetve nekem 21 van, nem tudom, hogy kell-e a Francia forradalom. Remélem hogy nem...
Ma jön az Anti, Kati meg bulizni akart menni, de Anti nem. Én sem, sajnos, meghalnék ha ma mennem kéne. A tanulás is tud fárasztó lenni, nem testileg, hanem szellemileg. Most is 1-2 percbe telik mire átgondolom, hogy mit is akarok valójában írni (:
Hétfőre kell a biosz házidoga is, és mivel nem találtam meg az atlaszom, sem a föcikönyvem, ezért az egészet netről szedem le. Ill. szedtem le. Remélem hogy jó lesz, és elég hosszú. Majd nagy betűkkel írok. :)
Meg van még angol, meg matek... :S
A Nick meg tiszta aranyos.... olyan kis bújós lenne ma, mint egy kiscica :) Szokott ilyen lenni, akkor alig tudom magamról levakarni, még volt, hogy mosdóba is úgy mentem, hogy 10percig kérnem kellett, hogy had menjek egyedül.... (: És most is ilyen lenne, ha mellettem lenne, de nincs, szóval elvan... xD Valahogy xD
A Dévid meg síelni van, a kis mocsok. Már csütörtökön sem volt... lógóóós. Asszem' holnap jönnek haza.
Fáj a hátam és éhes vagyok, és kávét akarok inni. Ja, pénteken volt március 15. ünnepély, és a Laci, Bálint és a Wundi szerepeltek, marha jó volt. Még ülhettünk is pedig nem szoktunk...
Csak a végén a Himnusz ne lett volna. Még az igazgatónő is elnevette magát. Annyira rettenetes volt, hamis és nyikorgós. Mindig felvételről megy, és úgy aránylag jó szokott lenni, de ez most nem... Grrrr de gáz volt. Bár, az énekkar olyan, hogy egymagam simán leénekelném a 15-20 embert.
[17:09:05] Nick: das steht noch in den sternen
[17:09:23] Eszti: dann geh ich heute abend lesen
Megkérdeztem, hogy mikor jön. Erre ez volt a válasz... ballagásra nem fog jönni. De akkor mikor? Neki suli, nekem érettségi meg a tanulás... :'(

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk