Ballag már a vén Mórás tovább...


Hát igen, ennek is vége :)

Kezdem a szerenáddal, ami jóra sikerült, azt leszámítva, hogy rohadt szarul voltam. De túléltem, persze, mikor nem volt busz, mert lement a limit, elkezdett esni az eső... Jellemző xD

De megoldottuk a dolgot, mindenki nagyon aranyos volt. (Képeket majd rakok picasamra, de most nincs hozzá energiám.) Másnap (szerdán) meg kb. 2 óra alvás után volt a tanárbúcsúztató, ami nagyon jóra sikerült, minden tanárnak tetszett, Eszti néni sírt is... Meg tőlünk sokan, szinte mindenki. Laci annyira édes volt... Meg a Lívia is :) Néha nem tudtam, hogy sír vagy nevet :)

Vidámballagáson sajna nem tudtam maradni, mert nagyon nem voltam jól, hazajöttem a 11.30sal, és lefeküdtem aludni. Sokáig és sokat, de még azután sem volt jobb, de ma hála istennek minden rendben volt.

Szóval ma volt a ballagás :) Hihetetlen jóra sikerült. Délelőtt nem találtam meg a fodrászt,ahova bejelentkeztem,szóval másik helyen voltam, de olyan szépre megcsinálta a hajam,hogy lehet hogy jobban meg is érte. És nem is volt drága... (1 órát voltam búra alatt xD + 20 kiló csillámpor).

Na, a ballagás egészében jó volt, valójában végignevettük (nem úgy mint a tanárbúcsúztatót) és sztem így volt tökéletes. Én csak a végén sírtam, mert akkor esett le, hogy mi van. Kinn meg alig találtam meg anyuékat, akkora tömeg volt.

Az este meg állati jóra sikerült, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Itt voltak a Gabiék, Lackóék, Erzsi, mamikám és a Julcsi,Évi,Árpika és a Zsuzsi meg mi :) Nagyon jó buli volt, mindenkitől kaptam sok-sok szép virágot, meg pénzt, aminek most kifejezetten örülök, mert ez azt jelenti hogy kimehetek Németországba a Nickhez :)) Jaj, és Évitől kaptam egy gyönyörű gyűrűt!Annyira szééééép!!

Röviden: Marha jó volt :)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk