♥♥♥ nur du und ich ♥♥♥ komm zurück...(!)

Szerdán, már talán 10 óra is elmúlt, én még mindig a gép előtt csücsültem, mert a Nick szólt, hogy beszélni akar velem. Én vártam és vártam... és nagyon megérte :)
Épp valami hülye rajzfilmet néztem youtube-on, mikor (anyu már elment aludni, apu még tv-t nézett) kopogtag. Este 10 után, gondoltam hogy ki a fene lehet. Apura kérdőn nézek, ő sem tudta... Na ki áll az ajtóban...?Hát nem az én egyetlenem..?! :)
Annyira meglepődtem, meg sem tudtam szólalni, majdnem elsírtam magam... Annyira jó volt, szavakba nem lehet önteni.... Kocsival jött... majdnem 1200 km, és ELJÖTT KOCSIVAL HOZZÁM ♥♥♥
Reméltem hogy anyuék nem lesznek dühösek, de nem vltak azok :) Sőt... :)
Összeraktam a matracot, és elfeküdtünk szunyókálni. Ez az 5 nap ♥
Valójában nem csináltunk semmit xD Végig itthon pihiztünk. De ez így volt tökéletes....
Ma ment haza. Illetve most még /20.58/ megy hazafelé, jaj remélem hogy nem lesz semmi baj!Nála van a nyakláncom, szóval nem érheti semmi baj. Megígértettem vele egy csomó mindent, mármint hogy lassan vezessen, álljon meg ha fáradt, óvatos legyen meg mindenféle ilyesmi.
Jaj én drágaságom ♥
Ma még tanultunk is :) Ilyen még a 2 év alatt nem volt, hogy együtt tanultunk volna. Meg volt minden más is (tusiiiii♥) :)
Most, hogy hazaindult, egy csomó dolgot nem mondtam neki, amit akartam.
Nem mondtam neki, hogy tiszta szívemből szeretem... Írnék neki szívesen, de mivel vezet, nem akarom zavarni, nehogy gáz legyen.
Ez a húsvéti szünet volt életem legszebb húsvéti szünete!És még van 2 napom arra, hogy tanuljak, szóval remek :) Úgyhogy holnap tanulok, meg takarítok és megyünk a Gabiékhoz megsasolni a házat.
Remélem hogy minden rendben van....
Ich liebe Dich über alles mein Mausiiiiiii ♥♥♥

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk