5/1 magyar irodalom

Ez kész. Mikszáth volt az első részben, Jókairól írt, ehhez kapcsolódó kérdések voltak. Az eslő rész kicsit bonyolult volt, de elment, nem volt annyira rossz. A második rész sem volt rossz. Kicsit az elején meglepődtem, mert nem találtam meg az érvelést. A novellaelemzésnél Lázár Ervin egyik novellája volt, de nem tetszett, a két vers (Petőfi és Vörösmarty) sem volt az igazi, nem voltam benne biztos, hogy menne a minimum 3 oldal. Szóval maradt az érvelés, ahol Spiró György indított el egy gondolatot (magyar nyelv kihalása,régi könyvek modernizálása) és ez ellen vagy mellett kellett érvelni. Én természetesen még mindig azt pártolom, hogy amit eredetiben kell elolvasni, az maradjon is az. Ez nem volt nehéz, írtam majdnem 4 oldalt.
Találtam valamit:
"Az első rész, a szövegértés sokkal könnyebb volt mint tavaly, mert sokkal érthetőbb volt a szöveg. Egyértelmű kérdések voltak, amelyek kevésbé adtak lehetőséget a szubjektivitásra, ráadásul ha az ember odafigyelt, azt is ki tudta olvasni, mi a válasz"
Na ez nem igaz...Elolvastam a szöveget, hozzá az első kérdést, és MÁR kiakadtam, hogy ez meg mi... pedig szeretek olvasni, és TUDOK is.
Na mindegy, ezen most nem húzom fel magam, érveltem és kész, remélem hogy jó is lett (:
VISZONT A MATEKTÓL NAGYON NAGYON FÉLEK!!!
Az éjjel annyira rosszul lettem, hogy nem tudtam felkelni az ágyból, hogy szóljak valakinek, hogy gáz van,így nem volt mit tenni, visszaaludtam :( Nagyon rossz volt, hányingerem volt, és annyira dobogott a szivem, hogy majd kiesett és még fájt is... nem tudom, hogy mi volt ez, de nem volt vicces, megijedtem. Remélem, ma nem lesz ilyen, szeretnék aludni.
Úgysem fogok :S
Ich vermiss Dich...... :(
Ich halte nicht auuuuuuus hüpphüpp :'(

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk