Megint várok...

... és várok és várok, míg újra találkozunk. De ez most tényleg nagyon jóra sikerült :)
Tegnap pancsiztunk élményfürdőben, meg itthon is (rájöttem hogy a kádunk tényleg kicsi xD) és elvoltunk nagyon. Annyira kikezdte tegnap a cipő a lábamat tegnap, hogy egész végig Győrben gyalog mászkáltam xD De vicces volt.
Persze szokás szerint a Mekiben összevesztünk, de ez már szerintem nálunk hagyomány.... De bocsánatot kértem és kibékültünk. Amúgy szépen vezet, a kocsi nagyon jó volt, és nem lenne rossz, ha júliusban ezzel jönne... Úgysem, mert mondta hogy a sajátját jobban szereti... Én pedig azzal háááát nem tudom... Mindegy, amivel jön azzal megyek énis :)
Ma is mondta, hogy rakjam össze gyorsan a cuccomat és los... Mondom, hogy mennék én ha nyár lenne és nem lenne vizsga... nem kellene 2× mondani, de így nem... Nem baj, vége lesz ennek a 2-3 hétnek és akkor már tényleg lehet pihi :)
Amúgy fél órája ment el, és már hiányzik is... De már megszoktam, hogy ilyen kor nem jó. Már sírni sem tudok :D Csak hülyeségeket fogok álmodni.
Remélem hogy nem felejt el írni, mint a múltkor ... Már vagy 3 órája otthon volt mikor eszébe jutott hogy juj, sms-t kéne írni... :D
Holnap meg megyek érettségit nézni + szerdán is :) Jah meg okmányirodába kell mennem... Telefonálnom kell holnap, ne felejtsem el...

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk