Újra itthon...Wieder @ home...

Ma érkeztem haza.Nagy meglepetésemre Bécsben a reptéren várt apa, anya és a mamikám is, szóval nagy volt az öröm.Illetve nálam valami olyasmi.Jó újra itthon, de annyira hiányzik, hogy az már szinte fáj.DE (!) selber Schuld, tudhattam hogy ez lesz, ha hazajövök, de nem igazán szeretek azzal foglalkozni, hogy mi lesz, jobban szeretem a mi van-t.És a legrosszabb az egészben, hogy még nem is sírtam úgy igazán, és lassan kezd kitörni belőlem.Ezért inkább visszavonultam a szobámba, nem mintha eddig nem itt lettem volna benn, aludtam, pihiztem, mert ma csak 1 órát aludtam. Szegény Nick is.Hajnal 3kor indultunk Hamburgba, simán odataláltunk, minden rendben volt.Csak fáztam, nagyon.Ő is rendben hazaért.
Olyan szívesen visszatekerném az időt, nem nagyon, csak kicsit, mikor elköszöntünk a reptéren... ahogy ott állt... és várta hogy becsekkoljak... és bementem és ő eltűnt... nem láttam többet... annyira rám jött a sírás, de annyi ember előtt nem állhattam neki sírni :(
HIÁNYZOL /// ICH VERMISS DICH ///
Nem lenne semmi probléma a távolsággal, ha mindig lenne pénzem, hogy kimehessek.Még ha csak pár napra is, vagy ő tudna jönni.De sajnos az élet nem ilyen egyszerű.Mondtam neki, hogy megpróbálok szeptemberben visszamenni a szülinapjára de nem tudom, hogy menni fog-e.El kéne mennem még ebben a 2 hétben dolgozni, mert a diákhitelből amit felveszek fizethetek ilyesmit, mert nem tudom hogy lehet-e, másrészt apu biztos hogy nem menne bele.Meg ott az egyetem... őszintén, most egyáltalán nem érdekel az egyetem, per pillanat azt érzem hogy reped a szívem :( És nem igazán tudok mással foglalkozni, ráadásul még mindig nagyon álmos vagyok. Úgyhogy szerintem megetetem a höriket meg a cicust és lefekszem aludni, megpróbálok. Bár az előbb is akkora hülyeséget álmodtam.És olyan rossz, nem hallom hogy szuszog mellettem.Nem fogja meg a kezem amikor alszom :( Jaj nem bírom én ezt ... :((
Ja, és ő vette meg ugye a jegyemet odafelé, ami kettőszáz euróba került... Nagyon durva, nem gondoltam volna.És elég komplikát volt.... mmint rárakni számlára... én nem is értem hogy miért tett ilyet, értem... És a legrosszabb, amire mindig gondolok, hogy nagyon de tényleg NAGYON szeretjük egymást!És próbálkozunk próbálkozunk, de félek hogy nem fog menni, hogy ő nem fog kitartani.... én nem tudom... Szeretem...
Ich liebe Dich mein Schatz!!!



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk