Miért jó nőnek lenni? Bocsi fiúk, ezt muszáj volt :D

* Megvagyok sör nélkül egy hétig is
* Nem igazítgatom a tökeimet állandóan
* Nem vagyok gyapjas szőrzetű
* Nem is lóg ki az orromból és a fülemből
* Eszem ágában sincs versenyezni a piros lámpánál a másik autóssal
* Nem játszom el, hogy a halálomon vagyok, ha náthás leszek
* Egy zoknit csak egy napig hordok
* A szennyes ruhákat tudom, hogy hová kell tenni
* Nem versenyzek a szomszéddal, hogy kinek zöldebb a fűje
* Gyakran mosok fogat, és ez látszik is
* Tudom azt mondani, hogy Bocsánat
* Remekül tudunk provokálni a ruháimmal, ilyenkor kérhetünk bármit a párunktól
* Nem röhögöm ki a haveromat, ha bejelenti, hogy esküvője lesz
* Nem leszek két hét szexmentességtől depis
* Masztizáshoz nem kell zsepi
* Nem csinálok hülyét magamból egy társaságban, ha berúgok
* Nem leszek zombi, ha foci, vagy Forma-1 van
* Mindig hivatkozhatok fejfájásra
* Két év után nemcsak pornófilmre izgulok be
* Én már rájöttem, hogy a víz és a szappan csodákra képes
* Nem leszek süket, ha megkérnek valamire
* Ha stoppolok, egyből felvesznek
* A pasik a kezüket, lábukat törik, hogy segítsenek, ha lerobbantam a kocsival
* Egy mosoly meg egy kis szex mindent megold
* Nem kell szégyenkeznem, hogy nem kel fel a "Jancsi" --> na jó ez kicsit erős... bocsiiii
* A női logika fejlettebb, mint a férfi, hiszen a nők egymást is megértik, a férfiak viszont a nőt nem
* Nem kell elvinnem senkit vacsizni, ha fel akarom szedni
* Nem röhögnek ki, ha befestetem a hajam vörösre
* Nem ciki, ha én vagyok a kisebb

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
hehe, az egyes és a 14es nem feltétlenül igaz xD :D
2009. szeptember 19. 20:22
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk