Nem tudom hogy mit tehetnék még
Tegnap óta a helyzet nemhogy javult volna, inkább rosszabb lett. Reggel nem szóltak egymáshoz, aztán nekiálltam tanulni. Apu egyszer csak bejött, hogy nézzem meg neki, hogy mikor megy busz a városba. Mondtam neki, hogy 1kor.
Nem volt hajlandó leülni velünk ebédelni, tegnap sem evett semmit, meg tegnap előtt is alig. Aztán fogta magát és elment. Soha nem szokott buszozni, most megtette, mert hogy majd ő megmutatja. Kinek? Mit? Nekünk, hogy tud buszozni? Tök jó és akkor most mi van? Nem szól senkihez, olyan mint egy hisztis 4éves. Ebéd után annyira felcsesztem az agyam, hogy majdnem szétestem a remegéstől, anyu előtt rágyújtottam, pedig eddig még soha nem tettem ilyet. Aztán kicsit lenyugodtunk, én aludtam egyet délután, mire felkeltem, hallottam hogy apu is a nappaliban van. Kíváncsi voltam, hogy mi van, kimentem, de a helyzet stagnál.
Nem tehetek semmit, mert magamat ismerve csak rontanék a helyzeten. Fogalmam sincs. Ráadásul csak apunak van jogsija... Szóval holnap a Katival ketten, az én pénzemből oldjuk meg a vásárlást, mert apu nem hajlandó segíteni. Ez egy ideig kivitelezhető. De sokáig nem. És mit akar? Napokig nem enni? Hát az megoldás.
Kiakasztóan gyerekes. És akkor itt van a kocsira a kölcsön... Meg van 100 más bajunk, nem hiányzott ez az egész most ide. De ha ennek az egésznek lesz valami negatív hatása a jövőre nézve, akkor az Erzsi olyat kap, hogy egy életre megemlegeti. A saját életét elcseszheti, engem nem érdekel, a miénket nem fogja.
Nem volt hajlandó leülni velünk ebédelni, tegnap sem evett semmit, meg tegnap előtt is alig. Aztán fogta magát és elment. Soha nem szokott buszozni, most megtette, mert hogy majd ő megmutatja. Kinek? Mit? Nekünk, hogy tud buszozni? Tök jó és akkor most mi van? Nem szól senkihez, olyan mint egy hisztis 4éves. Ebéd után annyira felcsesztem az agyam, hogy majdnem szétestem a remegéstől, anyu előtt rágyújtottam, pedig eddig még soha nem tettem ilyet. Aztán kicsit lenyugodtunk, én aludtam egyet délután, mire felkeltem, hallottam hogy apu is a nappaliban van. Kíváncsi voltam, hogy mi van, kimentem, de a helyzet stagnál.
Nem tehetek semmit, mert magamat ismerve csak rontanék a helyzeten. Fogalmam sincs. Ráadásul csak apunak van jogsija... Szóval holnap a Katival ketten, az én pénzemből oldjuk meg a vásárlást, mert apu nem hajlandó segíteni. Ez egy ideig kivitelezhető. De sokáig nem. És mit akar? Napokig nem enni? Hát az megoldás.
Kiakasztóan gyerekes. És akkor itt van a kocsira a kölcsön... Meg van 100 más bajunk, nem hiányzott ez az egész most ide. De ha ennek az egésznek lesz valami negatív hatása a jövőre nézve, akkor az Erzsi olyat kap, hogy egy életre megemlegeti. A saját életét elcseszheti, engem nem érdekel, a miénket nem fogja.
Megjegyzések