Péntek

Tegnap mikor jöttünk haza (Andi,Vica,én) kifogtunk egy seggfej buszsofőrt... Nem volt hajlandó kinyitni a csomagtartót, így szuperül nem sikerült senkinek sem betenni a táskáját alulra, így fele annyi hely volt a buszon, mint lehetett volna... És ez nem az ő hibájuk volt, csak kifogták, hogy a sofőrnek olyan napja volt, hogy nem nyitotta ki. Aztán mentünk mint a vadállat, az összes sínre úgy hajtott rá, mint a vadállat, belementünk az összes kátyúba, ami a Bakonyban található és csomószor átmentünk a szemben lévő sávba... Örültem mikor leszálltam végre. Aztán a fél hetesen meg tök rosszul lettem, onnan is jó volt leszállni, mert égett a lámpa végig, nem láttam ki meg éhes is voltam, és hányingerem lett. Mindegy itthon ettem és korán aludtam, mert hulla voltam.
Amúgy a Kontoros óra tűrhető volt, nem sokra mentünk az Emilia Galottival, de szerintem azt hiszi hogy nem olvastuk el. Jó tényleg nem, mert sok, de mindenki foglalkozott vele, tudjuk hogy miről van szó benne... Na mindegy, a konverzáción megint sokat szakadtunk :D Annyira bírom azt az órát :D
Ma meg felkeltem, délelőtt, míg a tesóm el nem ment pihentem, dél óta meg tanulok. Megvan a Bakais előadás fele, ami az enyém, Bettivel majd összerakjuk jövő héten, még ppt-t kell csinálni és kéééész :D Meg hétfőn előadás KNY III.-n. Nem volt jó a handout amit csináltam szóval csináltam helyette másikat, és elküldtem. Remélem az már jó, mert nekiláttam hogy megtanuljam. Hétfőn meg mennem kell Harasztihoz... Remélem sikerül vmit intézni... :S

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk