Mama végre otthon van :)

Ugye nagyi kórházba került, hála istennek műteni nem kellett előző héten, tehát "csak" vizsgálatok voltak, így korábban haza lehetett vinni. Tegnap elmentünk dokihoz anyus miatt, aztán mamához mentünk be a kórházba. Mire felértünk, Évi már összepakolt, egyik nővér hozott tolókocsit, és levittük mamát a kocsihoz, becsüccsent és mentünk haza. Mivel nagyon lassan megy, és csak segítséggel, fogtam a cuccokat, és előre mentem, hogy megnézzem, hogy mi a helyzet odafent, meg hogy szóljak, hogy mama jön haza. Berobogtam papához, mondtam hogy jönnek, erre felpattant és az ajtóban várta őket :) Basszus majdnem elsírtam magam, mert a papa elpityeregte magát, hogy a mama szerencsére hazajöhetett. Aztán ágyba dugtuk a mamát és elmentünk bevásárolni. Miután hazajöttünk, Dalmi felhívott :) Pénteken és szombaton találkozunk, már alig várom, meg szombaton elmegyünk bulizni. Tök régen voltam...
Aztán fogtam magam és elmentem Dennissel sétálni :D Hát tök röhejes volt, olyan idétlen egy kutya ez :D Eldobtam neki egy botot, megkereste, de egy másikat hozott vissza, és minden egyes alkalommal elesett, mert mindig belelépett egy gödörbe. Arrébb mentem, hogy ne essen el állandóan, hát nem ugyanott ment át folyamatosan?! :D Mintha direkt csinálta volna, hogy nevettessen, és olyan büszkén hozta a botját :D Butus kutyus :D
Akkora buta e-mailt kaptam a szakképviselőnktől... augusztus 31én kedden 10től lehet beköltözni a koleszba, este 8ig. De csak aznap... Erre azon a héten még nem lesz semmi, se suli se reghét, semmi, mert nem lehet mert a hétfő meg a kedd kiesik. Szóval az oik úgy döntött hogy regisztrációs időszak lesz... és a suli csak szeptember 6tól kezdődik. De kérdem én, akkor minek kell egy héttel előtte már beköltözni? Miért nem jó az a hétvégén? Áh a logika ugyebár... Nem mintha nem örülnék neki, mert lehet hogy lent maradok. De akkor is :D

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk