Most vakartam ki magam az ágyból, úgy döntöttem hogy nem megyek be szintaxisra, mert nincs kedvem :D Majd megint megszerzem az anyagot, úgy mint előző évben. Előző héten amúgy hazamentem már szerdán, mert tiszta beteg lettem -.- Egész héten nagyon nagyon köhögtem, úgy mint tesóm, fájt mindenem, kiakasztó volt. Sőt, be is lázasodtam, meg minden, elmentem Nágelhez csütörtökön, kaptam egy rakat gyógyszert amit be kell szednem, még van belőle, és azt hiszem hogy eléggé rendbe is rakott, már nem köhögök annyira meg csak taknyos vagyok :D Szóval vigyázok magamra, és kedden Dc szerdán Mythos :D Am szerda csütörtökön előadást tartok és ezer felé kell rohangálnom. Basszus az ösztöndíjat meg csak novemberben küldik :S Pénteken jön a diákhitel, hát kíváncsi leszek, hogy mennyi, meg hogyan, mert apunak ki kell fizetnem a kolidíjat.
Szabó Lőrinc: Ébredés
Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
Megjegyzések