At home for 2 months

Tegnap este Lacival meg Pinyővel ittunk egy sört a dohiban, beszélgettünk és rájöttem hogy én méginkább nem akarok hazaköltözni! Jó itthon meg minden, de max csak 1-2 napig, bár úgy viszont nem maradnék Veszprémben hogy nincsen ott senki... De így sem sokkal jobb a helyzet, Viki Pesten van, Liáékkal annyit nem találkozom. Dolgozni szeretnék, vagy valamit csinálni, hogy gyorsan elteljen a nyár. Mondjuk a Dalmihoz utazást nagyon várom :) Meg augusztusban elvileg megyek Paksra meg Szekszárdra, remélem hogy lesz is belőle valami.
Ma felkeltem reggel időben, hogy nekiálljak a pakolásnak. Anyáék meg még hoztak 2 utazótatyit meg egy kisebbet, hát minden fullon volt, meg még egy 10-12 zacskó is, ezeket mind kipakolni, mondanom sem kell, remek volt. Főleg hogy semmi kedvem nem volt hozzá! De legalább a szoba rendben van. Aztán remélem ugyanoda vissza következő évben :)
Délután átmentem Vikihez, megismerkedtem a Balázzsal hát sztem tiszta ari a csávó, olyan Vikinekvaló nyugis, aranyos! Elkértem tőle az Alkonyat utolsó részét, mindjárt nekiállok, olvasnom kell különben bedilizek...

MELEGVAN MELEGVAN MELEGVAN

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
minek pakolsz ki?? :D
am, jo nektek h meleg van itt zuhog az esö allandoan meg szar az idö.....
hehe a szoellenörzesnel (passzol az alkonyathoz) az all h "FORKS" :D:D:D:D
legy jo, puszzz
2011. június 23. 17:14
Eszti üzenete…
Muß volt kipakolni mert mosnom kellett, a cuccaim 80% csak ruha volt :D ...na majd ha kimegyek viszek nektek egy kis 40 fokot :) Ich hasse the kurva meleg :D:D :-*
2011. június 23. 20:13
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk