Fákking Cipőőő o_O

Olyan furin érzem magam, remélem hogy nem leszek beteg! Néha ráz a hideg, ha meg betakarózom akkor meg 2 perc múlva megsülök, olyan vagyok mint aki klimaxos :D Pedig még nem kéne.. Meg fáj a fejem, nem is tudtam ma olvasni, mert 1 oldal után annyira fájt hogy majdnem hányingerem lett. Remek, pedig nagyon akarnám tovább olvasni, mert igen tetszetős :) Amúgy ma délelőtt apa nem feküdt le aludni, így elmentünk vásárolni, aztán bejártuk a várost (tesóm+anyus), Katának vettünk egy csomó mindent, még cipőt is (!!) viszont nekem nem sikerült venni... -.- Ami jó lett volna, annak a Lillében nem találták meg a párját. Hát, mondom, az agyamat eldobom, ott voltunk 20 percet (többet voltunk ott de annyit vártunk amíg keresték a cipőt!) aztán szóltam hogy köszike, de ne keresd tovább, mi inkább megyünk. Erre olyan képet vágott a csaj, mint aki sz*rt szagol. Sajnálom, mert tetszett nagyon, de hát basszus, lehet hogy még most is ott állnánk. Aztán még voltunk vagy 6 boltban de nem volt olyan ami tetszett, ami meg igen az bakker vagy 40es vagy 36os volt, na köszi. Szóval marad a Deichmann meg a Jello, ott tuti hogy lesz valami jó kis cipellő esküvőre. Mondjuk anyunak igaza van, hogy fix elképzelésem van hogy milyet szeretnék, de nekem elég vastag a bokám, nem biztos hogy a cipzáras jó lesz a lábimra, de majd meglátjuk. Meg láttam ruhát is, valszeg fehér alapon fekete pöttyös tüllös rucim lesz (: De majd alakul.
Wáá hamarosan megyek Dalmihoz!!!!!!!!!!! :)

Ezt a számot kb. 1 éve keresem, és most kb 10 perce csak úgy elkezdtem énekelni :D a passzív tudás...

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk