Hello Magister 2×2

Eléggé érdekesre sikerül ez a hét... Hétfőn idegbajt kaptam, kerestem albérleteket, vagy 5 helyre telefonáltam és kb. 3× változott hogy hány főre "kell" keresnem lakást. Persze, figyeltem az árra, a távolságra, a szobák mennyiségére, és rájöttem hogy ez egy nagyon nagyon nehéz dolog. Végül is úgy alakult a dolog hogy 3man csajok megyünk egy lakásba. Kerestem is egy egész jót, lebeszéltem egy talit a pasival, pénteken mentünk volna 11re megnézni a helyet meg lefoglalni ha le kell.
Erre ma délelőtt kaptam egy e-mailt hogy felvettek a Magisterbe 2×2es szobába :D Az első sokkon túl már örülök neki, bár kicsit nem is tudom. Már beleéltem magam az albérletbe, de anyagilag jobb lesz így. Aztán majd lehet variálni a dolgokat, lehet hogy még a Diussal is tudok egy szobában lakni, bár ő 2 ágyasba került és nem hiszem hogy a leendő szobatársa kimenne onnan... ugyanaz van mint amikor én kerültem be oda :D Akkor a Réka akarta hogy költözzek 2×2esbe mert ő a Diával akar lakni 2 ágyasba, viszont én természetesen nem költöztem sehova, erre most én fogok valakit kitúrni? HurráHurrá. Hát majd meglátom, egyenlőre nem is tudom hogy Dius mikor költözik be, majd beszélek vele :) Andit meg felvették a Várba, remélem elfogadja.
Most meg telefonálhatok a pasasnak hogy bocsi de mégsem nézem meg az albérletet mert kaptam koleszt... tiszta bunkónak fog tartani.
Viszont a kolis dolog örömére partyzunk egyet pénteken :) Vicával beszéltük hogy megyünk Iparosba meg Bridge-be :D Ojjeee, remélem hogy Ádám nem lesz ott, végre szeretnék NORMÁLISAN bulizni egyet a Vicussal bőgés nélkül.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk