Olyan dolgok történtek hogy hajjaj :) Tiszta happy vagyok, igaz van is rá okom. Legalábbis volt, volt aki a boldogságomat okozta. Lementem hozzá szerdán délután Keszthelyre, onnan meg Balatonkeresztúrra, megismerkedtem a nagymamájával. Tök aranyos, olyan tipikus nagyi :D Csak hát azért érdekes volt, ennyi idő után lemenni... Na mindegy, ilyen is kell. Remélem így is marad!
Amúgy hazajöttem csütörtökön és rájöttem hogy itthon a hangulat megint halál. Állítólag összevesztek, én 2 hete nem voltam itthon, semmiről sem tudok, senki semmit nem mondott hogy mi volt az elmúlt hetekben. Kész.
Aztán ma anya össze-vissza hisztizik, nem evett, se semmi, apa meg nekünk mondja a hülyeségeit. Össze fognak veszni, és bár semmi kedvem az egészhez, holnap anyuval beszélnem kellene. Kicsit rendbe rakom, és megmondom neki hogy ha ilyen lesz az összes elkövetkezendő hétvége akkor nem fogok hazajönni a vizsgaidőszak kezdetéig. Nekem erre semmi szükségem, még mindig. Nekem is megvan a magam baja, mégsem duzzogok egész nap, hisztizek meg minden, holott megtehetném! Most már biztos hogy csúszok fél évet, mert nem lesz készen 2 héten belül a szakdogám nagy része. Itthon mondtam, semmi reakció. Hát akkor azt csinálom, amit ÉN jónak látok és NEM érdekel hogy ki mit gondol. Aztán slussz-passz, leszarom.
Holnap meg megyek vissza, alig várom!!!
Megjegyzések