Happy New Year!

Váá végre végre végre vissza megyek Veszprémbe, és este party :) Kariék visznek kocsival, szóval jó sok mindent bepakolok, szegén Skoda megint fullon lesz.
A héten találkoztam Dalmival, Ginivel, Ádámmal meg Déviddel, elvoltunk KisVigadóban :D Hát, murisra sikerült, csináltunk képeket meg minden, nosztalgiáztunk a gimis évekről és jó nagyokat röhögtünk közben. Közben rájöttem, hogy rohamosan öregszünk, már lassan 3 éve elballagtunk, és 2 év múlva lesz osztálytalálkozó, az első, a hivatalos. Azt ki fogja megszervezni, nem tudom, lehet hogy Gizi néni, vagy nemt'om de tuti hogy megyek :D Még akkor is ha lesznek ott olyanok, akiket nem akarok látni, még az elkövetkezendő 500 évben sem. Na, a lényeg hogy elvoltunk, kaptam egy csomó ajándékot :) :$ A fürdőolajat ma ki is próbáltam, hát alig akartam kiszállni a kádból, köszönöm Dalmi, isteni :) Viszont miután kiszálltam esett le, hogy kapásból a mandulásat használtam, most figyelem nem lesznek-e rajtam kiütések, elvileg ez csak virág és külsőleg használtam szóval elvileg nem lehet bajom. Vigadóban persze, kicsit beiszogattunk, én konkrétan a buszon először össze-vissza vigyorogtam, majd jóól beszunyáltam, majdnem nem szálltam le :D
Csütörtökön meg Vicussal, Andival meg egy másik Esztivel találkoztam, tök jó volt velük is kicsit találkozni, hiányoztak már nagyon. Velük meg a NagyVigadóba csüccsentünk be, és dumcsiztunk egy jót :) Akkor viszont hála istennek nem rúgtam be :D
Szülinapomon meg Gabiékhoz mentünk ki, tök aranyos volt, sütött nekem tortát :) :) Meg beszélgettünk ott is egy nagyot :D Tök jó volt :)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk