Anyáéknál a meló felejtős... voltam próbamunkán, azért vicces volt, kaptunk 1 oldal tömör szöveget amit kb. 10 perc alatt kellett megtanulni (nekem ez mondjuk nem probléma, vizsga előtt is ezt csinálom néha :D) és már tettek minket a telefonhoz. Nagyon nagy szerencsém volt, mert 4 főt be tudtam szervezni, abból 2 tuti hogy elmegy az előadásra. A munka utolsó fél órájában meg visszakaptuk egymás lapjait, hogy hívjuk őket végig még egyszer. De ha valaki nemet mondott, nem hívom fel még egyszer könyörgöm, hogy naa dee tessék eljönni! Én ilyet nem tudok csinálni...ráadásul nem tehetek róla, ha elküldenek a francba, igenis magara veszem. De csak azért, mert nem küldhetem én is el, mert nekem nem szabad... belehallgatnak a hívásainkba. Kb. 7en kezdtünk, abból 4 embert hívtak vissza, engem is. Amúgy egy napot teljesen ingyen dolgoztunk nekik! Aztán mondta a csopvez hogy szerda-csütörtök 8-8 óra, 2× 3000 Ft, még próbamunka. Kezdjük ott hogy 4 órásra jelentkeztem, de mindegy. Ha csak 4 órát kellett volna menni, akkor mindegy, még bevállaltam volna, de 2×8 órára ennyi pénzért nem. Ráadásul a meló is egy szar, anyát is minél hamarabb ki kell hozni onnan, mert ő ráadásul nehezebbet csinál.. :S
Amúgy nincsen semmi munka! Ha jelentkezek valamire, ami jó lenne, arról kiderül hogy valami otthon végezhető szar, ráadásul be is kell fizetni valami 40 € o.O Na mondom azért álljon meg a menet! Én keresni akarok, nem költeni a munkával! Szóval passz, nem tudom hogy mi lesz. Lassan jön a telefonszámlám is, azt is ki kell fizetni, meg gyógyszert is kell kiváltani jövő héten, azt is ki kell fizetni. Remek. Szuper. Bombasztikus.
Ráadásul egyik nap teljesen jogosan húztam fel magam a Dömén. Most nem írom le hogy min, a lényeg hogy igazam van. És igen is nagyon rosszul esett és rosszul is esik, és rosszul is fog esni. Csak nehogy egyszer kimondjak valami olyat amit lehet nem szeretne hallani. Na mindegy.
Megjegyzések