Diplomaosztó!

Amióta nem írtam, azért történt 1-2 dolog..
Voltam a Wesselényi hotelben állásinterjún, ami sajnos az időbeosztás miatt nem jött össze. Szombatra is esett volna munka (4×12 óra és 2 nap szünet, folyamatos) és mivel akkor még ugye úgy volt, hogy szombatonként suliban leszek, nem volt megoldható. Másnap mentem ki az Ipari Parkba a Rhenus-hoz, ahonnan úgy jöttem ki hogy esélyes.. de nem hívtak, pedig ha felvettek volna, akkor péntekig kellett volna hogy hívjanak, szóval ez is bukta. Viszont ha minden igaz, jövő héttől lesz egy tanítványom, csak szóbelire kell felkészítenem, szóval nem lenne vészes, csak nem mindegy hogy hol, mert nem megyek ki Győrön kívülre. A héten történt rossz is.. Kati sajnos kórházba került és elég nagy volt a gáz és sajnos véget ért a történet. Szegényt annyira nagyon sajnáltam! Annyira megörültünk a picúrnak, de sajnos nem sikerült :(
Mondtam is nekik, hogy pénteken nem kell eljönniük Veszprémbe, mert ugye nekem meg diplomaosztóm volt. Csütörtökön már reggel elmentünk a Petivel, mert neki be kellett iratkoznia meg voltak még dolgok amiket el kellett intézni, aztán mentünk haza. Pénteken megvolt az övé is délelőtt :) Elég sokan voltak, de azért így is tűrhető hosszúságú volt. Utána felmentünk a Lukyhoz, én ott átöltöztem meg összekészültem, mentünk le utána a taláromért, aztán beszélgettem a Bettivel, meg éppen azzal aki jött. Anyáéknak sikerült foglalnunk helyet, szóval ezzel sem volt probléma. Mondjuk nagyon kevesen voltunk, szerencsére, mert hely is volt, meg levegő is, arról nem is beszélve, hogy gyorsan le lehetett zavarni a dolgot, nem kellett órákig állni/ülni. Olyan meleg volt az a talár, majdnem belesültem :D
Amikor vége lett, fényképezkedtünk aztán elindultunk haza. Olyan éhes voltam már, meg annyira fájt a fejem/lábam, majd megkattantam. Ma meg takarítottam, mert holnap jön a kiscsalád ebédre, kicsit megünnepelni engem (hurrá). Kicsit azért tartok a holnaptól.. 




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk