178..

Megvolt a Norina keresztelője, nagyon jóra sikerült! Szép volt a szertartás, a picúr nagyon jól tűrte, egy hang nélkül. Utána a Katiéknál a buli is jó volt, csak nagyon sok volt már a végén a hangzavar :D Jót ettünk, beszélgettünk, és még az idő is szuper volt.

Amúgy korábban elfelejtettem írni, hogy megvannak a gyűrűk is! A srác tök normális volt, nem is volt olyan vészesen drága, én többre számítottam. Ma voltunk a Vikiéknél átadni a meghívót, és a Viki mutatott esküvőről fényképalbumot, amin észrevettem, hogy kb. ugyanolyan a gyűrűnk :D Ugyanott csináltatták, ahol mi, még a mintája is majdnem ugyanaz :D Hát igen... összhang az mindig megvolt közöttünk! <3 p="">

Most vasárnap meg a Nusi 3. szülinapján voltunk! Annyira aranyos volt, megzabáltuk. Mindenkinek mondta, hogy nagyon köszöni, mindennek nagyon örült :) 3 torta, egy rakás ajándék... szegény lázas lett, estére tiszta nyomi lett.. Másnap már jobban volt mikor visszamentünk, ment fel meg le az úton a vadiúj csajos futóbicajával. Voltunk Juliéknál is, meg Erzsiéknél is, odaadtuk a meghívót. Szervezgetjük az esküvőt, már néhány szállás is le van foglalva, de még kell, mert nem lesz elég. Nem tudok számolni a vendégekkel rendesen a kismamák miatt. Mindenki szül :D
Előző héten kezdtem az új munkahelyen, ami szerintem jó lesz, csak kicsit nehéz. Meg összetett, de tanulható. Csak a csaj aki betanít kicsit türelmetlen, én meg szerintem sokat kérdezek, és néha zavarom. De igyekszem rendesen megtanulni mindent, egy másik csajjal együtt.
Pénteken megyünk Hajdúszoboszlóra, oda is elvisszük a meghívókat, meg ha minden jól alakul, akkor pancsolunk is egyet. Hosszú egy hétvége lesz, ráadásul Apollot is le kell passzolnunk panzióba, mert oda nem vihetjük magunkkal. 2 nap, csak túléli és nem lesz baja..



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk