Május II.


Pénteken voltam reggel védőnőnél, minden rendben volt, vizelet negatív, 2 kg hízás, az fél kilóval több, mint ami a „megengedett” de nem olyan borzalmas. Vérnyomásom normális volt, pulzusom volt sok, de betudtuk annak, hogy ott vagyok. Beszélgettünk, aztán indultam dolgozni. Délután 3-ra meg mentem dokihoz, megvizsgált, mindent rendben talált ő is. Megnézte a vérnyomásnaplómat, mivel nagyon ugrál fel-le, így a Dopegyt-et nem kell szednem. A vérképem annyira jó, hogy leállított a terhesvitaminról is, egyek rendesen mindenfélét, és a következő vérvételnél meglátjuk, hogy vissza kell-e állnom a Femibion-ra, vagy sem. Én örülök neki, mert sokszor elfelejtettem délben bevenni. A lábam az aggasztóbb, kell kompressziós harisnya, amit nem olyan egyszerű beszerezni, mint gondoltam.. de rajta vagyok. Liotonnal kennem kell a lábam, polcolnom kell meg pihentetni, szóval tartós táppénz. Vegyesek az érzelmeim ezzel kapcsolatban. De ez van. Dokival ketten összehoztuk, hogy mi lesz a legjobb. Mondta, hogy félidőtől nagyon valószínű a böködés. Na ennek meg aztán pláne nem örülök. Ez van. Megnézte ultrahangon, annyira imádom ezt a dokit, végigpoénkodta az egészet, össze vissza dicsért. A baba nagyon jól nézett ki, megszámoltuk az ujjait, a köldökzsinórt is megnézte, meghallgattuk a szívét J Aludt, szóval felkeltette, aztán egyszer csak kifele fordította az arcát, kinézett, hogy ki a rosseb baszogatja már megint! Olyan jókat röhögtünk közben, egyáltalán nem érzem magam kellemetlenül nála, pedig mivel meg is vizsgált így kb. félpucéran feküdtem 15 percig szétdobott lábakkal. Beírt mindent a kiskönyvembe, aztán jöhetett a Pünkösd. Voltunk anyuéknál, voltunk Polányban, ahol ott voltak Hajdúszoboszlóról a rokonság. Sokan voltunk, sok sok gyerekkel, tök jó volt, csak fárasztó. Ma meg kikértem a terhesgondozóban a táppénzes papíromat, csak 2,5 órát vártam.. de egy csajjal beszélgettem, nagyon aranyos volt. Utána kerestem harisnyát, de ott nem volt olyan, amilyet szeretnék, szóval bementem leadni a pípromat a munkahelyemen aztán jöttem haza. Fárasztó egy délelőtt volt..
A nyári terhességnek az egyik előnye, hogy sok-sokféle gyümölcsöt lehet enni! :) 


Itt látszik Bogi arca, miután a doki bácsi ultrahanggal felkeltette. Úgy néz ki, mint egy predátor  :D


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szabó Lőrinc: Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal az égen át: azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve, hogy felébredek és álomnak remélve, hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és mozdulatlanul és remegve tűrtem, hogy karjaimba fészkelje magát, s mintha egyetlen érzék erejébe gyűlt volna testem-lelkem minden éhe és szomja és a beteljesedés minden ígérete, csak a tapintás néma ajkával s vak szemeivel szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem az égi vendég ajándékait: ujjainak játékában a napfény lobogó lepkéit, karjában a rét illatának harmatos husát s egész testében az egymásbaringó felhők mindenütt egyforma ölét. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az is...
További információk

na mégegyszer :D

Leszögezném, NEM vagyok depis, csak tetszik: Volt egyszer egy gyönyörű lány, ki hitt a mesékben.Hitte, hogy lesz egy álom, miből fel nem ébred, örökké tart majd...s ő csak várta. Hitte, hogy többé nem marad már árva Szeretetre vágyott, megértésre és két ölelő karra.Arra, hogy viszont szeressék, semmire...csak arra... Nem értette miért kér olyan nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellette végre oltalmat. S egy szép nap végre úgy tűnt, az álom valóra vált, hisz találkozott azzal, kire oly régóta várt.A fiú büszke volt, hiú s naív, de a lány olyat érzett, mit még soha addig.Rájött a fiú is, ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem.Bízott benne, hogy így majd elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást, csal örök talányt.Szomorú volt, félt, szenvedett hisz az dobta el, kit igazán szeretett.De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt.Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.A lány megkapta ...
További információk

Csüt.

Már csak kettő nap és erre az évre vége!!! Holnap még mondjuk esszét írunk (2 ótán át) irodalomból, és csak 4 órám lesz, és milyen véletlen, pont nem érem el a 11.30-as buszt :S A Nick meg kiakaszt. Arról én nem tehetek, hogy a skype szar, és az üziket csak később kapja meg. Beszélgetni meg nem akar. Akkor menjen a francba. Na erről ennyit. Lassan átlép az egész veszekedésbe. Nagyszerű, ez még kellett ma. Voltam dokinál, de eltévedtem a kórházban ^^ Elmentem a gyermekpszihológiára, mert oda küldtek xD nekik AZ a tiniambulancia. :)) Na mindegy, két nővértől megkérdeztem, aztán eligazítottak. Vizsgálat nem volt, csak gyorsan receptet írattam. Meg talákoztam a Biankával. Semmit nem változott. De azért osztálytalira nem akarok menni :))
További információk