Augusztus, 26. hét

Több mint egy hete saját kútfőből, vagyis inkább sok sok utánaolvasás után csinálom a 160 g diétát, és rendszeresen mérem a vércukorszintemet a szupi kis mérő szerkentyűmmel. Billeg ide oda, de nagy vonalakban azért az éhhomi 6 alatt és étkezés utáni 7 alatt meg szokott lenni. Egyszer-kétszer volt olyan, hogy feljebb billent, volt, hogy elég magasra, 8-ig felkúszott, de azt sejtem, hogy mi miatt lehetett. Reggelire ettem egy szelet tk. rozskenyeret és azt valószínűleg a szervezetem nem annyira szereti. Mondjuk ebből nagy probléma nem lesz, mert nem vagyok oda a rozskenyérért, szóval azt annyira nem fogok enni. Megpróbálkoztam a saját zsemle sütésével, még egyelőre sk. szóval kenyérsütő nélkül. Nem lett rossz, tk. tönkölybúza liszt és egy kis fehér liszt keverékével, borzalmas állaga lett a tésztának, de a zsemlék szépek lettek és nem lettek annyira rosszak. Bár ettem egy felet egyik nap az ebédemhez, kis plusz CH bevitel gyanánt, és délutánra elkezdtem megint puffadni. Rémületemben vettem be egy antimetilt és ittam 2x édeskömény teát, nehogy megint minden bajom legyen. Szerencsére nem lett, viszont azt hiszem vigyáznom kell az élesztős dolgokkal (is). Érdekes, mert egyre több olyan alapanyag van, amit nem bírok, és eddig semmi bajom nem volt tőle. Remélem ez a terhesség után elmúlik. Bár ha tudok majd szoptatni (nagyon remélem!) akkor is baromira figyelnem kell arra, hogy mit eszek, mert akkor már a Bogi is kap belőle. Ha magammal kicseszek, hát így jártam, de a gyerekemre vigyázni akarok.

Rendeltem a Baby Center-ből egy rahedli babaholmit, minden meg is érkezett, igaz, hogy előző pénteken hozta ki a DPD mindenféle értesítés nélkül, nem kaptam se sms-t se e-mailt, így nem is nagyon számítottam rá. Éppen elfeküdtem a kádban, kicsit lazítani a derekamat, erre csengettek. Kipattantam (haha) és mondta a srác, hogy meghozta a pakkomat, na mondom szuper. Felöltöztem gyorsan, behozta, és kiderült hogy jaa bankkártyával nem tudok nála fizetni.  Mondom, WTF, direkt a boltos nénivel ledumáltam, hogy így jobb lesz mint előre utalással. Aztán nézte a futár, hogy ja a dobozon is kártyás fizetés van, de neki a terminálja szervizben van, akkor hétfőn visszahozza valaki nekem a csomagot. Mondtam, hogy oké, nekem annyira nem sürgős. Hétfőn jött is aztán, egyszerre ideért a berendelt Tesco-m és a DPD, szóval egy kalap alatt el is tudtam intézni. Laza kb. 70 ezer el is ment úgy mindenre. Ez van. De minden megérkezett és mindennel elégedett vagyok, szóval az a bolt lesz az én kedvenc bababoltom, abban biztos vagyok. A hölgy akivel beszéltem a megrendelés után tüneményes volt, akivel másnap beszéltem ő is, szóval nekem nagyon szimpatikusak és az áru is szuper minőségű.

Hétvégén elmentünk Polányba, pénteken indultunk, jó későn értünk oda, meg jó nagy viharban. Szombaton én otthon maradtam a kutyákkal, Kati nénivel meg a gyerekekkel, ameddig a fiúk elmentek a Bandihoz betonozni. Nahát, az 1-2 órás betonozásból majdnem egy egész napos lett.. idő közben megjöttek a Katiék is a gyerekekkel, szóval ott voltunk egy csomóan. Azért kemény a kutyákra is figyelni meg a gyerekekre is, mondtam a Petinek, nem tudom ki fáradt el jobban :D Vasárnap még ott voltunk, aztán indultunk haza időben, mert a Peti még füvet akart itthon nyírni. Meg kitalálta, hogy az oldalsó tárolót ő fogja lebontani a szigetelés előtt, hát nem is tudom. Annyira nem örülök neki, félek, hogy valami baja esik. De nagyon lelkes. Bár a tetőfödém szigeteléséről le akarom beszélni, arra apu is azt mondta, hogy azt ne. Idén egyébként a tető renoválása valószínűleg elmarad, örülök, ha a Bogi születéséig a külső szigetelés meglesz. Azzal is szenvedés van… na mindegy, valami majd csak lesz már lassan belőle.

A hét végén lesz augusztus 20, szóval hosszú lesz, 3 nap, alig várom. Nem mintha nem lennék itthon, de akkor legalább nem leszek egyedül. Azért eléggé érzem, hogy egyre nehezebb az itthon levés. Bár most, hogy ennyire meleg volt, nem is nagyon volt kedvem menni bárhova is. Anyuéknál festés lesz a hétvégi program, remélem minden rendben lesz ott is. Mondtam nekik, hogy itthon leszünk, ha kell segítség akkor megyünk.

Holnap meg megyek a kórházba dietetikus csoportba, nagyon ajánlották, hát kíváncsi leszek, hogy milyen lesz. Meg ha esetleg egyénileg is foglalkozna kicsit velem, akkor annak nagyon örülnék. Lenne néhány dolog, amit meg kellene vele beszélnem, köztük első körben pl. azt, hogy nekem a 160 g CH nagyon sok.. oké, figyelek én a kajára, igyekszem olyanokat főzni olyan alapanyagokból, amit megehetek, de akkor is van, hogy nem jön össze egy nap a 160 g. És mivel babát várok így nem nagyon lehet mondjuk 150-140-nél kevesebb. Meglátjuk, kíváncsi leszek. Már előző héten kellett volna mennem, de annyira meleg volt, hogy ki se mertem menni az udvarra, kutyákat is csak 10-15 percre engedtem ki. Volt vagy 35-37 fok. De most talán kicsit jobb lesz, szóval semmi akadálya, időm van, kaját meg vizet viszek, aztán elleszek ott egy ideig. Főleg ha értelme is lesz. 

Viszont a védőnőt hiába hívom és hiába írtam neki e-mailt, nem reagált a cukromra semmit. Szóval akkor csinálom amit a diabetológus meg a dietetikus mond, aztán majd ha aktuálisan mennem kell az Eszterhez 28-án akkor majd megbeszéljük. A dokim tud róla, szóval nagy galiba nem lehet.

Egyébként az előző ultrahagon megnéztük a kisasszonyt, Peti is ott volt velem, dokim aranyos volt, mindent elmutogatott és elmagyarázott mindegyikőnknek, hogy éppen mi van a monitoron. Akkor volt valamivel nagyobb mint 21 cm és olyan 850 g körül, szóval cukor ide vagy oda, egyelőre tökéletes a súlya és a nagysága is, remélem, ha figyelem a diétát, mérem amit kell és sétálgatok (ha már nem lesz olyan meleg) akkor rendben lesz minden!

Ja igen, 2 hete vasárnap voltunk Balatonföldváron a kutyás strandon! Szuper volt az idő, kicsit necces volt, hogy el tudunk-e menni, mert előtte napokban volt ilyen epegörcsös hülyeségem és mozogni nem voltam képes. De vasárnapra jobban lettem, szóval összeszedtük a kutyákat és elvittük őket. Helyünk is volt, még pont jókor mentünk, becuccoltunk egy nagy fa alá, így egész végig árnyékban tudtunk hesszelni. Csak annyit voltunk napon, ameddig pancsoltunk. Efi nagyon élvezte!! Egyből zúzott bele a Balatonba, nem is nagyon kellettünk neki, ment ő magától. Mindenki odáig volt érte, hogy egy 3 kg kutya ilyen bátor, olyan büszkék voltunk rá! És mellette nagyon szépen is úszik. Apolloról ezt annyira nem lehet elmondani :D Csóri nagyon utálja a vizet, neki egy szenvedés volt az a 2x20 perc amennyit bent voltunk.. Másodszorra nem is akartuk bevinni, gondoltuk, hogy a parton ellesz, de olyan bőgést rendezett, hogy a deszkán be kellett vinni, amiről meg szépen beleesett a vízbe.. szóval megint sok sok rossz élménye volt, kivéve a parton. Ott szabadon futkoshatott meg játszhatott, neki a szárazföld a helye. Efi meg mindenkit meg akart menteni :D Meg ette a hullámokat.. valószínűleg emiatt néhány napig elég beteg is volt. Kapott antibiotikumot és probiotikumot de nem nagyon akart használni, hányt is meg a hasa is ment, szóval venni kellett neki ilyen szén pasztát, ami rohadt undorító, neki se ízlett. De szépen lassan helyrejött. Idén többet nem megyünk Balcsira.. megbeszéltük, hogy Apollo amúgy se élvezi, Efi igen, viszont annyit nem ér, hogy megint benyel több liternyi vizet és beteg lesz tőle.